Mi az a 301-es átirányítás, és mikor használjuk?

Minden weboldal életében előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva (hosting szolgáltató váltása, SSL tanúsítvány hozzáadása, régi URL címek megszűnése) át kell irányítania egy törölt vagy megszűnt URL-t egy másik, új címre. Ehhez nyújt segítséget a 301-es átirányítás, amiről most bővebben is értekezünk ebben a cikkben! 🙂

1. A weboldal átirányítások típusai

A weboldal átirányítások két nagy típusát különítjük el: a szerveroldali és a kliensoldali átirányításokat. Ezen belül is megvannak az alcsoportok, amiket most röviden összefoglalunk.

1.1. Szerveroldali átirányítások

A szerveroldali átirányítások helyszíne maga a szerver, és csak egy limitált mennyiségű adatot küldünk át a böngészőnek a HTTP státusz fejlécen keresztül. Ez mutatja meg a böngészőnek a helyes irányt azon oldal felé, amit a felhasználóknak meg kell mutatni.

1) 301-es átirányítás – állandó átirányítás, amit akkor kell alkalmazni, ha egy weboldal átköltözik vagy törlődik, ezért a korábbi „halott” linket egy másik tartalomra irányítjuk át. A böngésző a gyorsítótár használatával elmenti az átirányítást, és legközelebb egyből a cél URL-t nyitja meg. Emellett azok a linkek, amik a régi URL címre mutattak, már az új URL-t erősítik backlinkek formájában.

2) 302-es átirányítás – az előzővel ellentétben ez csak egy ideiglenes weboldal átirányítás, ami akkor szükséges, ha a weboldalad csak egy időre költözik el, vagy akkor, ha az eredeti URL címet minden megnyitáskor le kell kérni (pl. egy nyelvi vagy földrajzi elhelyezkedés alapú átirányítás). Ekkor tehát a böngésző nem gyorsítótárazza az átirányítást, és a keresőmotorok az eredeti URL címet is megtartják az indexelés részeként.

3) 307-es átirányítás – úgynevezett „javított” ideiglenes átirányítás, amit a keresőmotorok sem mindig követnek, és soha nem gyorsítótáraznak.

4) 308-as átirányítás – ebben az esetben azt jelezzük, hogy az átirányítást kell követni, és a régi URL-re soha ne térjünk vissza.

1.2. Kliensoldali átirányítások

A szerveroldali átirányításokkal szemben a kliensoldali átirányítások a böngészőben futó kódoknak az eredménye, és a kliens böngészőjét irányítják át egy másik címre. Lassabban zajlanak le, mint a szerveroldali társaik, mivel a kódot a böngészőnek fel kell dolgoznia előbb.

Emiatt a webfejlesztők a kliensoldali átirányítások elkerülését javasolják. A két fajtája közé tartozik a meta refresh átirányítás, ami az adott oldalt frissíti egy másik URL címre valamennyi idő után. A másik pedig a JavaScript átirányítás, ami az ablak URL-jét változtatja meg a kód lefutását követően.

2. Mi az a 301-es átirányítás? Miért hasznos?

A 301-es átirányítás egy olyan HTTP státuszkód, amely azt jelzi, hogy egy weboldal tartalma véglegesen átkerült egy másik URL-re. Amikor egy felhasználó vagy keresőrobot egy olyan URL-t keres fel, amelyhez 301-es átirányítás tartozik, az átirányítás automatikusan átviszi őket az új URL címre. Így egyből az új tartalom jelenik meg a felhasználó vagy keresőrobot számára.

A 301-es átirányítás különösen hasznos, ha egy weboldal tartalma vagy struktúrája megváltozik, de a régi URL-eket megtartanák az oldalra mutató linkek miatt, amelyekre más oldalakon már vannak visszahivatkozások. Ha az oldalak tartalmát vagy struktúráját egyszerűen átneveznénk vagy eltávolítanánk, a régi linkekre mutató hivatkozások megszűnnének, és az oldalra mutató keresések eredményei 404-es hibát eredményeznének.

Egy 301-es átirányítás segítségével a régi linket a frissített tartalomhoz lehet irányítani anélkül, hogy a felhasználók vagy keresőrobotok számára megjelenő eredményekben hiba keletkezne. Ez nemcsak a felhasználók számára kényelmes, hanem a keresőoptimalizálás szempontjából is fontos. Javítja az oldal SEO-rangsorát, mivel a régi linkeket tartalmazó oldalak mostantól az új URL-re mutatnak.

Tehát a 301-es átirányítást akkor használjuk, ha egy régi oldal megszűnt, de van egy új oldal, amin egy nagyon hasonló vagy ugyanaz a tartalom érhető el, és szeretnénk megtartani az eredeti URL backlinkjeit, hivatkozásait, forgalmát és helyezését a Google-ben.

A 301-es átirányítás azonban nem csak a weboldalak átszervezésekor hasznos. Ha egy weboldal véglegesen bezár vagy megszűnik, akkor a webhely tulajdonosának az összes oldalt 301-es átirányítással kell eltávolítania, hogy ne veszítsék el a meglévő hivatkozásokat.

Egy WordPress weboldalon az átirányítások beállítására kiválóan alkalmas a Yoast SEO bővítmény.

3. Mikor van szükség 301-es átirányításra?

A 301-es átirányítás egy olyan webes technika, amely segíti az átirányított weboldalak megőrzését a keresőmotorok és a felhasználók számára a tartalom megváltozása vagy az oldal átszervezése esetén. A 301-es átirányítás egy HTTP státuszkód, amely az új URL-re irányítja át a weboldal látogatóit és a keresőmotorokat a régi URL-ről.

Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan helyzetet, amikor hasznos lehet a 301-es átirányítás.

1) Az oldalak és a tartalmak átszervezése, megváltoztatása: ha weboldalunkat átszervezzük, vagy ha egy adott oldal tartalmát újraírjuk, áthelyezzük vagy töröljük, akkor az oldalra mutató összes hivatkozást 301-es átirányítással kell átirányítani az új oldalra. Így az új tartalom megfelelően kerül indexelésre a keresőmotorokban, és a felhasználók továbbra is megtalálják a tartalmat az új URL címen.

2) A domain név változása: amikor egy weboldal tulajdonosa úgy dönt, hogy az oldal domain nevét változtatja meg, akkor mind az új, mind pedig a régi domaint egyszerre kell használni, és az összes oldalt 301-es átirányítással kell átirányítani az új domainre. Ezzel biztosítjuk, hogy a felhasználók és a keresőmotorok továbbra is megtalálják az oldalt, és a régi hivatkozások is megmaradjanak.

3) Szerver- vagy tárhelyváltás: ha egy weboldal kezelője úgy dönt, hogy a webhely szerverét másikra cseréli, akkor az összes oldalt át kell irányítani az új szerverre (az új tárhely szolgáltatóhoz).

4) Hibás oldalak javítása: ha a honlapon hibás oldalak vannak, például 404-es hibakódok, akkor azokat 301-es átirányítással lehet átnavigálni a helyes oldalra. Így a felhasználók nem fognak hibakódot látni, hanem azonnal az új oldalra lesznek átirányítva.

5) Az URL-ek egyszerűsítése: ha az URL-ek túl hosszúak vagy bonyolultak, akkor a weboldal tulajdonosa úgy dönthet, hogy egyszerűsíti azokat. Ebben az esetben az összes régi URL címet 301-es átirányítással kell átvezetni az új, egyszerűsített URL-re, így az oldal SEO-ját nem befolyásolja a változás.

6) Egy URL különböző verziónak átirányítása: például ugyanazon URL cím létezhet www, HTTP, HTTPS, és www-előtag nélküli verziókban is. Ez akkor fontos, ha SSL tanúsítványt telepítünk, és a HTTP protokollról HTTPS-re váltunk – így az összes URL variáció egy központi URL-re fog mutatni és vezetni.

Összességében elmondható, hogy a 301-es átirányítás akkor hasznos, amikor egy weboldal tartalmát, struktúráját vagy elérhetőségét módosítjuk. Ez biztosítja, hogy a felhasználók és a keresőmotorok megtalálják az új tartalmat, és az oldal SEO-ját ne érintse negatívan a változtatás. Fontos azonban, hogy az átirányításokat helyesen állítsuk be, hogy a felhasználók és a keresőmotorok megfelelően kerüljenek átirányításra, és az oldalunk továbbra is jól szerepeljen a keresőmotorokban.

4. A 301-es és 302-es átirányítás közötti különbség

Mind a 301-es és a 302-es átirányítások is az URL címek átnavigálására szolgálnak, de különböző célokat szolgálnak.

A 301-es átirányítás állandó átirányítást jelent. Tehát az eredeti URL-t véglegesen átirányítjuk az új URL-re. Az ilyen típusú átirányítás azt jelzi a keresőmotoroknak és a felhasználóknak, hogy az eredeti oldal tartalma az új URL-en található, és hogy a keresőmotoroknak a régi oldal helyett az új URL-re kell linkelniük.

A 301-es átirányítások használata előnyös lehet, ha egy oldal tartalma vagy helye tartósan megváltozik, vagy ha egy webhely állandóan használja az átirányított URL-t. Ez segít megőrizni az oldal rangsorát a keresőmotorokban, mivel a régi és az új URL közötti összes forgalmat átirányítják.

A 302-es átirányítás átmeneti átirányítást jelent. Ez azt jelzi a keresőmotorok szemszögéből, hogy az eredeti oldal tartalma ideiglenesen az új URL-en található, és hogy a keresőmotoroknak az új oldalhoz kell linkelniük, amíg az átmeneti időszak tart.

A 302-es átirányítások használata előnyös lehet, ha egy oldal tartalma vagy helye csak átmenetileg változik meg, például karbantartás vagy frissítés miatt. Az ilyen típusú átirányítások használatakor azonban fontos tudni, hogy a keresőmotorok az átirányított URL-eken nem veszik figyelembe az oldalak tartalmát, így azok Google rangsorára negatív hatással lehetnek.

Röviden: a 301-es átirányítás állandó, míg a 302-es átmeneti átirányítást jelent. A megfelelő típusú átirányítás kiválasztása a tartalom és a webhely céljaitól függ, de általában a 301-es átirányítást használják a legtöbb esetben.

5. Meddig tartsuk meg a weboldal átirányításokat?

A 301-es átirányításokat akkor alkalmazzuk, ha az eredeti oldal tartalma véglegesen az új URL-en lesz elérhető. Ezért fontos, hogy az átirányítást hosszú távon, vagy akár véglegesen megtartsuk.

A Google és más keresőmotorok javasolják, hogy a 301-es átirányításokat a lehető leghosszabb ideig tartsuk fenn. Ha egy weboldal tartalma állandóan az új URL-en található, akkor a 301-es átirányítást megtartjuk. Azonban ha az átirányítás csak átmeneti, akkor azt a lehető legrövidebb időre kell korlátozni.

Ha egy 301-es átirányítás megszűnik, az azt jelenti, hogy az eredeti oldal tartalma már nem érhető el, és a keresőmotorok nem tudják átirányítani a forgalmat az új URL címre. Ennek eredményeként az oldal rangsora csökkenhet, mivel a keresőmotorok nem találják az oldal tartalmát.

Összességében tehát a 301-es átirányításokat hosszú távon kell megtartani. Ezzel biztosítjuk, hogy az eredeti oldal forgalma és rangsora átirányítódik az új URL-re, és az oldal tartalma továbbra is megtalálható lesz az interneten. Ha azonban az átirányítás csak átmeneti, akkor a lehető legrövidebb ideig kell megtartani, hogy ne befolyásolja az oldal rangsorát a keresőmotorokban.

6. Gyakori átirányítási hibák

Az első hiba az úgynevezett átirányítási láncok létrehozása. Ez akkor lép fel, ha egy hivatkozás A-ból B-re, majd B-ből C-re irányít. Ilyenkor feltehetjük a kérdést: miért nem egyből A-ból C-re irányítunk?

Az ehhez hasonló problémák akár a weboldalak Google általi feltérképezését is meggátolhatják, mert a keresőrobotok nem képesek lekövetni minden egyes bonyolult átirányítást. Sőt, minden átirányítási láncszem linkerő vesztést eredményez, és az oldal betöltési sebessége is lassabb lesz.

A 404-es oldalakat irányítsuk át hasznos oldalakra, akár a kezdőlapra, akár egy hasonló tartalmú bejegyzésre, ezzel nem veszítjük el a már törölt vagy nem létező oldal linkerejét.

Végezetül, a Google azt is vizsgálja, hogy mennyire azonos és releváns az eredeti és az új URL cím tartalma egymáshoz viszonyítva. Ha az új oldal tartalma nagyban megegyezik a régi URL tartalmával, akkor azzal nincs gond.

Azonban, ha a keresőrobotok szerint nincs hasonlóság a két oldal között, akkor a 301-es átirányítást nem fogják figyelembe venni. Lágy 404-es hibaként fogják értelmezni, vagy csak simán „Nem található tartalom”-ként hivatkozik rá.

7. Összefoglaló

Alapvetően két nagy átirányítási kategóriát különböztetünk meg, amelyek közül a szerveroldali átirányítások a hasznosabbak és gyakoribbak.

Legelőnyösebb és legnépszerűbb típusa a 301-es átirányítás, ami végleges jellegű, szemben a 302-es ideiglenes átirányítással.

Olyan tartalmilag releváns oldalaknál használjuk, amelyek régi URL címe megszűnt, megváltozott a domain név, SSL tanúsítvány került elhelyezésre, vagy éppen tárhely szolgáltatót váltottunk, és szeretnénk az eredeti URL linkerejét és forgalmát átvezetni az új URL-re.

Hibát találtál? Írj nekünk az alábbi e-mail címre: szerk@kiszervezettmarketing.hu

8. Gyakran ismételt kérdések és válaszok