Kire vonatkozik a környezetvédelmi termékdíj?

A környezetvédelmi termékdíj rengeteg olyan céget érint, amelyek termékeket importálnak vagy gyártanak. Az ezzel foglalkozó jogszabály rendkívül összetett, ezért nehéz lenne röviden megfogalmazni a környezetvédelmi termékdíj törvény lényegét. Cikkünkben bemutatjuk, hogy kire vonatkozik a jogszabály és mekkora bírságra számíthat az a cég, amelyik elmulasztja az előírások betartását. Ezt vedd figyelembe webshop készítés során is!

1. Mely termékekre vonatkozik a környezetvédelmi termékdíj?

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (röviden a továbbiakban: Ktdt.) alanyi és tárgyi hatálya határozza meg, hogy egy adott vállalkozás a termékdíj kötelezettség hatáskörébe tartozik-e vagy sem.

Azokat a vállalkozásokat biztosan érinti a jogszabály, amelyek külföldről importálnak árucikkeket, mivel szinte biztos, hogy az adott termékek be vannak csomagolva. Adódik a kérdés, hogy mi minősül termékdíjköteles terméknek.

A környezetvédelmi termékdíj 9 darab terméktípusra vonatkozik a jogszabály alapján:

• Irodai papír (író-, nyomtató- vagy fénymásolópapír);
• Akkumulátor;
• Gumiabroncs;
• Reklámhordozó papír (időszaki lapok, röplap, nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, reklámposzter);
• Csomagolószer (PET palack, műanyag bevásárló reklámtáska, hullámkarton lemez, kupak, címke);
• Elektromos, elektronikai berendezés (hőcserélő berendezések, képernyők, nagy- és kisgépek, számítástechnikai berendezések);
• Egyéb kőolajtermék;
• Egyéb vegyipari termék;
• Egyéb műanyag termék (virág-, fa-, levél- és gyümölcsutánzatok).

Ezek tehát a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett termékek, amelyek vámtarifaszáma megtalálható a törvény 1. számú mellékletében. Azt is fontos megemlíteni, hogy a termékdíjköteles termékek megjelenhetnek egy másik termék tartozékaként is. Ekkor az adott termék után szintén fennállhat a környezetvédelmi termékdíj törvény hatálya.

Külön kell vizsgálni, hogy a becsomagolt termék egészében vagy részegységeiben kötelezett a termékdíj kifizetésére.

2. Ki a termékdíj adóalanya?

Ha egy vállalkozás környezetvédelmi termékdíj-köteles árucikket gyárt vagy forgalmaz, még nem szükségszerű, hogy ténylegesen kötelezettnek minősül vagy fizetési kötelezettségei lesznek.

A környezetvédelmi termékdíj kötelezettjei valójában a következő személyek lehetnek:

• Az első belföldi forgalomba hozó személy, vagy első saját célú felhasználó;
• Belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó vevő, vagy a saját célú felhasználó;
• Bérgyártás esetén a bérgyártó (csak akkor, ha a Ktdt. hatálya alá tartozó termék előállításához az alapanyagot a megrendelő legalább 50%-ban ingyenesen bocsátja rendelkezésre);
• A külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalmazója, vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosa;
• A készletre vételt végző személy.

A jogszabály szerint tehát a környezetvédelmi termékdíj-köteles terméket behozó személy (akár az EU-ból, akár harmadik országból érkezik), a gyártóval egy szerepkörben van kezelve.

A környezetvédelmi termékdíj adóalanya alapvetően a termék első belföldi forgalomba hozója, vagy az első saját célú felhasználója. Vagyis: az fizet termékdíjat, aki Magyarországon termékdíjköteles árucikket gyárt, vagy külföldről környezetvédelmi termékdíj-köteles terméket hoz be az ország területére.

Tovább bonyolódik a helyzet, ha az adott termék világít, elektromos árammal, elemmel vagy akkumulátorral működik. Ekkor a szakági jogszabályok alapján merülnek fel további teendők.

3. Tévhitek a vállalkozások körében

Elterjedt tévhit a vállalkozások körében, hogy a hatóság a vámolás során már kiszabja a környezetvédelmi termékdíjat. Ez viszont a valóságban nincs így.

A környezetvédelmi termékdíj önbevallás útján kerül meghatározásra, a vámeljárás során 2010 óta NEM szabják ki automatikusan.

Az szintén kavarodást szokott okozni, hogy egyes magyarországi importőrök egy másik Európai Unió-tagállamból szerzik be a terméket, és ezért arra következtetnek, hogy a környezetvédelmi termékdíj már ki lett fizetve.

Az igazság így hangzik: a termékdíj adóalanya az a személy, aki elsőként eladja vagy saját maga felhasználja a kötelezett terméket Magyarországon belül. Sőt, ha termékgyártással foglalkozunk, és termékdíjköteles alapanyagból gyártunk egyéb termékeket, az is a jogszabály hatáskörébe tartozik.

Új termék abban az esetben jön létre, ha változik az árucikk vtsz számának első négy karaktere, vagy a Csk/KT kódjának első három számjegye (ezen kódok azonosítják a termékdíjköteles termékeket).

Arra sem lehet hivatkozni, hogy a beszállító kifizette a termékdíjat, ugyanis nekünk is van önálló kötelezettségünk.

4. Környezetvédelmi termékdíj példák

Nézzünk néhány olyan esetet, amikor biztosan vonatkozik ránk a termékdíjkötelezettség.

• PET palackokban gyártunk üdítőitalt, amit belföldön adunk el;
• LED lámpákat importálunk egy másik országból, magyarországi értékesítés céljából;
• Külföldről hozunk be targoncát, amit egy hazai vállalkozásnak adunk bérbe;
• Saját felhasználás céljából importálunk elektromos gyártó gépeket;
• Logisztikai szolgáltatóként ellátunk különböző raktározási és termékcsomagolási tevékenységet, amely közben csomagolási hulladék keletkezik a külföldről érkezett termék esetében;
• Személygépjárművet vagy teherautót hozunk be külföldről, eladási vagy felhasználási célokkal;
• Nyomdaipari termékeket előállító vállalatok esetében pl. katalógus, nyomtatványok, mappák, reklámújságok stb. gyártásával szintén környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség jön létre;
• Külföldről hozunk be alapanyagot, amelynél kicsomagolás során hulladék képződik, és a többutas raklap 365 napon belül nem kerül igazolt módon vissza külföldre.

Végső soron ennek a törvénynek az a célja, hogy a belföldön hulladékká váló cikkek után keletkezzen környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség. Az így szerzett haszon a visszagyűjtési és hasznosítási rendszer működésének biztosításához járul hozzá.

A környezetvédelmi termékdíj célja, hogy a használat és elhasználódás után keletkezett hulladék ne terhelje a környezetet, javul így a hulladékgazdálkodás és csökken a szennyezőanyag-kibocsátás.

5. A környezetvédelmi termékdíj mértéke

A termékdíj alapja a termék tömege (kilogrammban kifejezve), amit a bevallásban két tizedesjegy pontossággal kell jelezni. Minden egyes termékdíjköteles termékre külön Ft/kg mértékegységben van meghatározva a termékdíjtétel.

A legdrágább termékdíjtétel a műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat, valamint a műanyag hordtasakok után van kiszabva: 1900 Ft/kg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi az adókötelezettséget. Az elévülési idő a jogszabály szerint 5 év. Adóbírság és adóhiány akár 100% is lehet, a termékdíjfizetési kötelezettség elmulasztása pedig 500.000 Ft bírságot vonhat maga után.

Ezt az összeget azonban többszörösen is kiszabhatják egy-egy vállalkozásra, eltérő jogcímek alapján. Hogy ezt el tudjuk kerülni, érdemes jogi szakértő segítségét igénybe venni.

Ezáltal nemcsak százezreket spórolhatunk, de még a környezetet is óvhatjuk. További információkért látogassanak el a Green Tax Service Kft. oldalára.

A cikk szerzője: Sztruhár Imre

Weboldal: Green Tax Service Kft.