Az árrés, árbevétel és haszon közötti összefüggés

Az árrés, árbevétel és haszon közötti összefüggés alapvető szerepet játszik a vállalkozások pénzügyi sikerében. Az árrés azt jelzi, hogy a termék vagy szolgáltatás eladási ára mennyivel haladja meg annak beszerzési vagy előállítási költségeit, tehát gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy egy-egy eladás milyen mértékű nyereséget hoz. Az árbevétel az összes eladott termék vagy szolgáltatás ellenértékének összege, amely közvetlenül befolyásolja a vállalat pénzügyi teljesítményét. A haszon pedig az árbevételből levont összes költség után megmaradó pénzösszeg, ami a vállalat tényleges nyeresége. A három tényező közötti összefüggés egyensúlya határozza meg, hogy a vállalkozás mennyire tud jövedelmezően működni, ezért alapvető fontosságú a pénzügyi tervezés és elemzés során.

1. Mi az az árrés?

Az árrés egy termék vagy szolgáltatás nettó beszerzési ára és nettó eladási ára közötti különbség. Más szavakkal, az árrés az a profit, amelyet a vállalat egy adott termék vagy szolgáltatás értékesítésével realizál.

Az árrés két fő típusát különböztetjük meg:

• Bruttó árrés: ez az eladási ár és az eladott áru költsége (COGS) közötti különbség. A COGS magában foglalja az alapanyagok és a munkaerő költségeit, valamint az egyéb közvetlen gyártási költségeket.
• Nettó árrés: ez az eladási ár és az összes költség (beleértve a COGS-t, az általános és adminisztratív költségeket, valamint az értékesítési költségeket) közötti különbség. A nettó árrés mutatja a vállalat tényleges profitját egy adott termék vagy szolgáltatás értékesítéséből.

Az árrés kiszámítása:

Árrés = Nettó eladási ár – Nettó beszerzési ár

Az árrés jelentősége: fontos mutató a vállalatok számára, mivel segít meghatározni a termékek és szolgáltatások jövedelmezőségét. Segítségével a vállalatok azonosíthatják a legjövedelmezőbb termékeket és szolgáltatásokat, valamint azokat a területeket, ahol a költségeket csökkenteni kell. Az árrés emellett segít az árazási stratégiák kidolgozásában és az árversenyben való eligazodásban.

Árrés példa: tegyük fel, hogy egy vállalat egy terméket 10.000 Ft-ért értékesít, és az eladott áru költsége 6.000 Ft. Ebben az esetben az árrés 4.000 Ft.

Összefoglalva: az árrés a vállalatok számára kulcsfontosságú mutató, amely segít meghatározni a termékek és szolgáltatások jövedelmezőségét, valamint a vállalat általános pénzügyi egészségét. Az árrés elemzése lehetővé teszi a cégek számára, hogy hatékonyabbá tegyék működésüket és növeljék profitjukat.

2. Mi az az árbevétel?

Az árbevétel egy vállalkozás által egy adott időszakban (pl. egy év, egy hónap) értékesített termékek vagy szolgáltatások általános forgalmi adó (ÁFA) nélküli ellenértéke. Más szavakkal, ez az az összeg, amit a vevők fizettek a vállalkozásnak azért, hogy megvásárolják a termékeket vagy igénybe vegyék a szolgáltatásokat.

Az árbevétel típusai:

• Bruttó árbevétel: ez az árbevétel összege, mielőtt levontuk az adókat és egyéb kötelezettségeket.
• Nettó árbevétel: ez pedig az az árbevétel, amelyből már levontuk az ÁFA összegét.

Az árbevétel kiszámítása:

Árbevétel = Teljes bevétel – ÁFA

Árbevétel példa: ha egy pékség egy hónap alatt 100 kenyeret ad el, darabját 500 Ft-ért, akkor a bruttó árbevétel 50.000 Ft lesz (100 kenyér * 500 Ft/kenyér). Ebből azonban még le kell vonni 27% ÁFA összeget, vagyis 50.000 Ft – 13.500 Ft = 36.500 Ft lesz a nettó árbevétel.

Az árbevétel és a profit különbsége:

• Árbevétel: ez az ÁFÁ-val csökkentett bejövő pénzösszeg, vagyis: Teljes bevétel – ÁFA.
• Profit: ez az a pénzösszeg, ami a bevételből marad, ha levonunk minden egyéb költséget (pl. alapanyagok, bér, adók), vagyis: Teljes bevétel – ÁFA – összes költség.

Tehát, az árbevétel az, amit a vállalat beszed az értékesített termékekért és szolgáltatásokért, a profit pedig az, amit ebből a bevételből ténylegesen megtart.

3. Mi az a haszon?

A haszon egy vállalkozás számára azt jelenti, hogy a bevétele meghaladja a kiadásait. Más szavakkal, az a pénzösszeg, ami a vállalkozásnál marad az összes költség levonása után.

Például: ha egy borászat 10 üveg bort ad el egy nap, és összesen 30.000 Ft-ot keres, de a borok elkészítéséhez, a borászat fenntartására, a palackok beszerzésére 20.000 Ft-ot költött, akkor a haszna 10.000 Ft lesz.

Ezt lebonthatjuk úgy is, hogy a teljes hasznot elosztjuk az értékesített termékek számával, így megkapjuk az egységnyi eladott termékre jutó nyereséget. Például: 10.000 Ft / 10 db termék = 1.000 Ft / termék.

Hogyan növelhető a haszon?

• Bevételek növelése: több termék vagy szolgáltatás értékesítése, magasabb árak bevezetése.
• Költségek csökkentése: hatékonyabb működés, olcsóbb beszállítók keresése.
• Új termékek vagy szolgáltatások bevezetése: az új termékek vagy szolgáltatások növelhetik a bevételt.

Itt még érdemes szót ejteni a haszonkulcs fogalmáról. A haszonkulcs egy százalékos mutató, amely azt jelzi, hogy az árbevétel hány százaléka marad a vállalkozásnál.

Megkülönböztetünk bruttó és nettó haszonkulcsot. A bruttó haszonkulcs esetében a nyereséget csak az előállítási költséghez viszonyítjuk. Például: 20.000 Ft-ért megvásárolsz egy terméket, amit aztán eladsz 24.000 Ft-ért. A bruttó nyereséged tehát 4.000 Ft. Ezt elosztjuk a 24.000 Ft-os árbevétellel, és megkapjuk a bruttó haszonkulcsot: 4.000 Ft / 24.000 Ft = 0,1667 * 100% = 16,67%.

A nettó haszonkulcs kiszámítása egy kicsit bonyolultabb, mivel a számításba sokkal több költséget (pl. adók) kell bele kalkulálnunk. Például: 20.000 Ft-ért megvásárolsz egy terméket, amit aztán eladsz 24.000 Ft-ért. A bruttó nyereséged 4.000 Ft lesz, azonban ebből még le kell vonni az adókat és az értékesítéssel kapcsolatos költségeket, így a nettó nyereséged csak 2.000 Ft lesz. Ezt kell elosztani a teljes bevétellel, és megkapjuk a nettó haszonkulcsot: 2.000 Ft / 24.000 Ft = 0,0833 * 100% = 8,33%.

4. Az árrés, árbevétel és haszon közötti összefüggés

Ezek a fogalmak szorosan kapcsolódnak egymáshoz egy vállalkozás pénzügyeiben, és kulcsfontosságúak a vállalat teljesítményének értékeléséhez. Különösen fontos mutatók webshop készítés esetén!

Az árrés hatással van a haszonra: minél nagyobb az árrés, annál nagyobb potenciál van a magasabb haszonra, feltéve, hogy a többi költség nem túl magas.

Az árbevétel és a haszon kapcsolata: az árbevétel növekedése általában a haszon növekedéséhez vezet, ha az árrés és a költségstruktúra változatlan marad.

A három fogalom egymásra épül: az árrés az alapja a haszonnak, és mindkettőt befolyásolja az árbevétel.

Például: tegyük fel, hogy egy pékség egy kenyeret 500 Ft-ért ad el. Az önköltsége kenyerenként 300 Ft. Ebben az esetben az árrés 200 Ft. Ha a pékség 100 kenyeret ad el egy nap, akkor az árbevétele 50.000 Ft. Ha az összes költsége (beleértve a bérköltségeket, az üzemi költségeket stb.) 35.000 Ft, akkor a vállalkozás bruttó haszna 15.000 Ft, a bruttó haszonkulcsa pedig 30% (15.000 Ft / 50.000 Ft).

5. Összefoglaló

Az árrés, az árbevétel és a haszon három alapvető fogalom, amelyek szorosan összefüggenek egy vállalkozás pénzügyi eredményével.

Az árrés, az árbevétel és a haszon közötti összefüggés egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy az árbevétel az összes eladásból származó bevétel, az árrés az egyedi termékek vagy szolgáltatások nyereségessége, a haszon pedig a vállalat teljes tevékenységének eredménye.

Egy vállalat számára kulcsfontosságú, hogy megértse és optimalizálja ezeket a mutatókat, hiszen az árrés növelésével, a költségek csökkentésével és az árbevétel növelésével a cég javíthatja nyereségességét és hosszú távú fenntarthatóságát.

Hibát találtál? Írj nekünk az alábbi e-mail címre: szerk@kiszervezettmarketing.hu

6. Gyakran ismételt kérdések és válaszok