Miért veszélyesek a DDoS támadások? DDoS védelem

A DDoS támadás egy informatikai jelenség, amelynek során hackerek "botnet" használata révén túlterhelnek egy webszervert vagy alkalmazást.
DDoS

Miért veszélyesek a DDoS támadások? DDoS védelem

A DDoS jelentése egy olyan informatikai támadást foglal magában, amellyel egyes weboldalakat, webszervereket, vagy akár egy egész ország informatikai rendszerét is le lehet bénítani órákra vagy napokra. Ha kíváncsi vagy a DDoS támadások működésére és történelmére, valamint a DDoS védelem mechanizmusaira, bátran olvass tovább! 🙂

1. Mi a DDoS jelentése?

A DDoS rövidítés a Distributed Denial of Service kifejezésre utal, ami magyarul elosztott szolgáltatás-megtagadással járó támadást jelent. Ez egy olyan kibertámadás-típus, amelyben a hackerek arra törekednek, hogy túlterheljék vagy megbénítsák egy weboldal, szerver vagy hálózat működését, hogy az ne tudjon működő szolgáltatást nyújtani a felhasználóknak.

A DDoS támadások több számítógépről, eszközről vagy hálózati csomópontból érkeznek, amelyeket a támadók irányítanak. Ezeket az egymással összeköttetésben álló, és a hackerek irányítása alatt lévő számítógépeket gyakran botnet néven emlegetik. Az eszközök felett egy kártevő segítségével veszik át a hatalmat, és egyfajta „zombihálózatot” alakítanak ki.

A támadók szándékosan túlterhelik a célszervereket vagy hálózatokat, például nagy mennyiségű adatforgalommal vagy olyan lekérdezésekkel, amelyeket a célrendszer erőforrásai nem tudnak kezelni. Ennek eredményeként a rendszer/hálózat lelassulhat, instabillá válhat vagy akár teljesen megbénulhat.

A DDoS támadások nem az adott rendszerbe való behatolásra vagy személyes adatok lopására irányulnak, hanem a rendelkezésre állás megtagadására. Ez jelentős problémát okozhat az érintett webszerverek számára, mivel akadályozza a normális üzemeltetést, pénzügyi veszteségeket okozhat, és negatív hatással lehet az ügyfelek vagy felhasználók bizalmára.

Az ilyen típusú támadások elleni védekezés a hálózati infrastruktúra megerősítését, a forgalom szűrését és más biztonsági intézkedések alkalmazását foglalja magában annak érdekében, hogy az érintett rendszerek ellenállóbbá váljanak a DDoS támadásokkal szemben.

Weboldal készítés

2. A DDoS támadás működése

A DDoS támadások alapvetően azzal a céllal működnek, hogy túlterheljék vagy megbénítsák egy szerver, weboldal vagy hálózat erőforrásait, hogy az ne tudja hatékonyan kiszolgálni a felhasználókat. Az ilyen támadások az alábbi lépésekből állnak:

1) Botnet kialakítása: a támadók először olyan botnetet hoznak létre, amely több számítógépből, eszközből vagy hálózati csomópontból áll. Ezeket a rendszereket a támadók korábban megszerzik vagy megtámadják, és a botnet részeivé alakítják őket. A botnet irányítása általában egy fő irányítószerverről történik.

2) Cél kiválasztása: a hackerek meghatározzák a cél objektumot, amely lehet egy weboldal, szerver vagy hálózati infrastruktúra. Ezután megkezdik a célrendszerek feltérképezését és sérülékenységeinek azonosítását.

3) Többeszközös támadás: a támadók parancsot küldenek a botnetben lévő fertőzött eszközöknek, hogy egyszerre kezdjék el támadni a célszervereket vagy a hálózatot. A támadások általában az alábbi módszerek valamelyikét használják:

  • TCP/IP kihasználás: kihasználják a TCP/IP protokoll sérülékenységeit, például a SYN flood támadást, ahol nagy mennyiségű hamis SYN csomagot küldenek a célszervernek, és nem válaszolnak a visszaigazolásokra, ami túlterheli a rendszert.
  • ICMP támadás: az ICMP (Internet Control Message Protocol) használatával a támadók nagy mennyiségű ICMP Echo Request üzenetet küldenek a célszerverre, ami túlterheli a válaszadási kapacitását.
  • HTTP GET vagy POST kérések: nagy mennyiségű HTTP GET vagy POST kérést küldenek a célszerverre, amelyek meghaladják a rendszer kapacitását, és lelassítják vagy leállítják a válaszadást.

4) Támadás eredménye: a túlterhelt célszerver vagy hálózat a mindennapi szolgáltatásokat nem tudja hatékonyan teljesíteni. A rendszer lelassulhat, a válaszidő megnő, vagy akár teljesen megbénulhat. Ennek eredményeként a felhasználók nem tudnak hozzáférni a szolgáltatásokhoz vagy weboldalhoz, és ez komoly üzleti vagy szolgáltatásbeni problémákat okozhat az érintett cégek/szervezetek számára.

Webshop tárhely

3. A DDoS támadások történelme

A DDoS támadások az internet történetének részét képezik. Az első ilyen jellegű támadások az 1990-es évek közepén jelentek meg. Néhány jelentős esemény a DDoS támadások történelméből:

  • Az első jelentős DDoS támadások közé tartozik a „MafiaBoy” támadás, amely 2000 februárjában történt. Egy tizenöt éves fiú, aki a MafiaBoy nevet használta, a Yahoo!, Amazon, eBay és más nagy internetes vállalatok ellen indított támadást. Ez az esemény ráirányította a figyelmet a DDoS támadások veszélyeire és az internetes biztonsági intézkedések fontosságára.
  • Az Észtország elleni első DDoS támadás 2007 áprilisában történt. A támadások célja az ország kormányzati és üzleti weboldalainak megbénítása volt, amelyek középpontjában az orosz-észt politikai feszültség növelése állt. Ez az eset rámutatott az állami infrastruktúrák és a nemzetbiztonság sebezhetőségére a DDoS támadásokkal szemben.
  • A Dyn DNS támadás 2016 októberében történt, és számos nagy profilú weboldalt, köztük a Twittert, a Netflixet és az Amazont érintette. A támadás hatalmas botnetet használt, amelyben a Mirai nevű malware fertőzte meg az IoT (Internet of Things) eszközöket, például okos kamerákat és routereket. Ez az esemény rámutatott az IoT eszközök biztonsági kihívásaira és azok potenciális felhasználására DDoS támadásokhoz.
  • A GitHub DDoS támadás 2018 februárjában következett be, amikor a GitHub weboldalát érte támadás, amely a világ legnagyobb kódtároló platformja. A támadás során a hackerek hamis adatforgalmat generáltak a GitHub infrastruktúrájában, ami instabilitást és hozzáférési problémákat okozott a felhasználóknak.

Azóta a DDoS támadások folyamatosan jelen vannak az internetes támadások palettáján, és a támadók folyamatosan fejlesztik technikáikat és eszközeiket.

4. DDoS védelem

Forgalom elemzése és szűrése: használjunk forgalom analizáló és szűrő eszközöket, amelyek képesek azonosítani a gyanús vagy túlzott forgalmat (pl. WordPress weboldalakon a Wordfence Security). Az anomáliák észlelése és kiszűrése lehetővé teszi a támadások korai felismerését és az érintett IP-címek blokkolását.

Terheléselosztás: alkalmazzunk terheléselosztó rendszereket (load balancer), amelyek segítségével az érkező forgalmat több szerver között lehet megosztani. Ez csökkenti az egy pontban koncentrálódó forgalmat és elosztja a terhelést, ami segít a támadásokkal szembeni ellenállóképesség növelésében.

Skálázhatóság és infrastruktúra tervezése: az infrastruktúrát úgy tervezzük meg, hogy képes legyen skálázódni és elviselni a nagyobb terhelést. A rugalmas és felosztott rendszerek a forgalom növekedésére reagálnak és a támadásokkal szemben ellenállóak.

CDN (Content Delivery Network): a CDN szolgáltatások elosztják a tartalmat és a forgalmat különböző szervereken szerte a világon. Ez javítja a teljesítményt, csökkenti a távoli forgalom hatását és megvédi a központi szervereket a DDoS támadásoktól.

DDoS védelmi szolgáltatások: több biztonsági szolgáltató kínál DDoS védelmi megoldásokat, amelyeket az internetforgalom szűrésére és a támadások blokkolására használnak. Ezek a szolgáltatások magas sávszélességet és forgalomkapacitást biztosítanak, valamint képesek azonosítani és eltávolítani a DDoS támadásokat.

IP-címek szűrése és fehérlista/feketelista használata: beállíthatod a weboldaladnál a forgalmat, hogy bizonyos IP-címekről vagy IP-cím tartományokból ne fogadjon be kéréseket. Ezzel a módszerrel kiszűrheted a gyanús vagy ismert rosszindulatú IP-címeket.

Végül, a tudatosság és az oktatás is kulcsfontosságú a DDoS támadások elleni védekezésben. A webeseknek és a rendszergazdáknak tisztában kell lenniük a DDoS támadások jellemzőivel, az azokhoz vezető legújabb trendekkel, valamint a megelőzés és reagálás legjobb gyakorlataival. Ez segít az észlelésben, a gyors reakcióban és a támadások hatékonyabb kezelésében.

5. Kik és miért indítanak DDoS támadásokat?

Hackerek és kiberbűnözők: a DDoS támadásokat gyakran haszonszerzés vagy hatalomgyakorlás céljából indítják. Például zsarolási kísérletek keretében fizetést követelhetnek azért, hogy abbahagyják a támadást, vagy DDoS támadásokat használhatnak más cselekmények eltakarására, például adatlopásra vagy rendszerek feltörésére.

Hacktivisták: aktivisták vagy hackerek olyan csoportjai, akik politikai vagy társadalmi ügyeket képviselnek. Gyakran használnak DDoS támadásokat, mint eszközt a figyelemfelhívásra vagy a szervezetek és webhelyek megbénítására. Ezek az támadások politikai vagy ideológiai célokat szolgálnak, és a támadásokkal a támadók hangot akarnak adni az álláspontjuknak.

Konkurencia vagy bosszúvágy: cégek vagy egyének DDoS támadásokat indíthatnak a versenytársak ellen. Az ilyen támadások célja a versenytársak üzleti tevékenységének károsítása vagy megszakítása, vagy az egyének személyes bosszúja.

Állami szereplők vagy kiberhadsereg: egyes országok vagy katonai szervezetek kibereszközöket, beleértve DDoS támadásokat használnak más országok vagy célpontok ellen. Az állami szereplők valamilyen politikai, gazdasági vagy katonai cél elérése érdekében indítanak DDoS támadásokat.

Kihívás, hírnév vagy szórakozás: néhány egyéni hacktivista vagy kiberbűnöző egyszerűen csak a kihívás kedvéért vagy a hírnevük növelése érdekében indít DDoS támadást. Ezek az egyének gyakran megpróbálnak bejutni híres cégek, szervezetek vagy webhelyek rendszereibe, hogy megmutassák képességeiket és elnyerjék a kiberközösség elismerését. Egyes esetekben az indított támadások mögött egyszerűen a szórakozás vagy az adrenalinvágy állhat, és a támadók élvezik a rendszerek megbénításával járó kárt és zűrzavart.

6. Összefoglaló

A DDoS támadások már az 1990-es évektől jelen vannak az internet világában. Fő céljuk, hogy megbénítsák egy weboldal, szerver vagy bármilyen hálózatban működő rendszer működését az irreálisan megnövelt forgalom révén.

Az ehhez hasonló informatikai támadások az adott rendszer elérésére feljogosított felhasználókat akadályozzák meg abban, hogy hozzáférjenek egy alkalmazás vagy webszerver információihoz, amelyek normál esetben könnyen hozzáférhetőek lennének.

Érdemes bebiztosítani magunkat a DDoS támadásokkal szemben, például a gyanús IP-címekről érkező forgalmat blokkoló biztonsági bővítmények használata által. Ha azt észleljük, hogy weboldalunkat DDoS támadás éri éppen, minél előbb vegyük fel a kapcsolatot a tárhely szolgáltatóval.

Hibát találtál? Írj nekünk az alábbi e-mail címre: szerk@kiszervezettmarketing.hu

7. Gyakran ismételt kérdések és válaszok

❓ Mi a DDoS támadás jelentése?

A DDoS rövidítés a Distributed Denial of Service kifejezésre utal, ami magyarul elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadástjelentéssel bír.

❓ Hogyan védekezzünk DDoS támadás ellen?

CDN használata, forgalomkövetés és -szűrés, IP-cím feketelista, illetve terhelés elosztó rendszerek alkalmazása révén.

❓ Mi a DDoS támadás célja?

A hackerek arra törekednek, hogy túlterheljék vagy megbénítsák egy weboldal, szerver vagy hálózat működését, hogy az ne tudjon működő szolgáltatást nyújtani a felhasználóknak.

Oszd meg! Küldd el! Nyomtasd ki!

Facebook
LinkedIn
Email
Nyomtatás
Dávid Ádám

Dávid Ádám

Dávid Ádám vagyok, a Kiszervezett Marketing Kft. alapítója, az online marketing megszállottja.

150+ szöveges ötcsillagos ügyfélvéleményünkkel előrevetítjük, hogy milyen egy igazán profin megtervezett, ügyfélközpontú marketing ügynökséggel dolgozni.

A Kiszervezett Marketing 13x-os Marketing Diamond Awards-díjas ügynökség. Ezt a díjat a Magyar Marketing Szövetség ítélte oda számunkra, ami bizonyítja, hogy szakmailag kimagasló szolgáltatásokat nyújtunk az online marketing területén.

Büszkék vagyunk arra, hogy 2023-ban a Kiszervezett Marketing Kft. lett Az Év Marketing Nagykövete!

A Kiszervezett Marketing az a marketing ügynökség, amely nem olyan, mint a suszter és a cipője.

Ezt alátámasztja a 350+ szakmai blogcikkünk is, amelynek köszönhetően több mint 160.000 látogatónk van éves szinten a saját weboldalukon a Google Keresőből, fizetett hirdetések nélkül. Mindezt alig 1,5 év alatt értük el.

A megtervezett médiamegjelenésekkel folyamatosan ott vagyunk nagy hírportálok hasábjain a területünk szakértőjeként. Párat kiemelve: penzcentrum.hu, hirado.hu, hrportal.hu, origo.hu, blikk.hu.

Azért lehetünk Google Partnerek, mert rendelkezünk a Google által elismert szakértővel. Az ügyfeleink hirdetési kampányai kivétel nélkül minden esetben elérik a minimum 70%-os optimalizáltságot.

Tartottam már szakmai előadást több egyetemen online marketing témában, többek között: BME, BGE, ELTE, MATE, Óbudai Egyetem. Emellett a Magyar Marketing Fesztivál rendszeres előadójaként mutatom be a siker kulcsát a digitális térben.

Hogyan legyen vevőszerző weboldalam?

HOVÁ KÜLDHETJÜK AZ INGYENES E-BOOKUNKAT?

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Ajánlatkérés

Készítettünk egy 5 részből álló videós útmutatót, hogy könnyen tudd telepíteni!

PLUSZ: Kuponkód az emailben, amivel -10% az első 3 hónapból!

Készítettünk egy 5 részből álló videós útmutatót, hogy könnyen tudd telepíteni!

PLUSZ: Kuponkód az emailben, amivel -10% az első 3 hónapból!

Készítettünk egy 5 részből álló videós útmutatót, hogy könnyen tudd telepíteni!

PLUSZ: Kuponkód az emailben, amivel -10% az első 3 hónapból!

Hogyan legyen vevőszerző weboldalam?

Töltsd le az e-bookot, és a megvalósítás menete is kristálytiszta lesz előtted.