Az IP-cím fogalma, felépítése. Saját IP-cím lekérdezése és elrejtése

Biztos hallottad már az IP-cím fogalmát, de nem tudod, hogy mit is jelent pontosan a kifejezés. Bejegyzésünkből kiderül, hogy hogyan működnek az IP-címek, milyen típusaik vannak, miként épülnek fel. Sőt, azt is megtudhatod, hogyan lehet lekérdezni a saját IP-címed és miért előnyös, ha elrejted azt VPN segítségével. Olvass tovább, és garantáltan bővülni fognak informatikai alapismereteid, ami honlap készítés során is hasznos lesz majd! 🙂

1. Az IP-cím jelentése

Az IP rövidítés az angol Internet Protocol kifejezésből ered. Ez olyan szabályok összességét jelenti, amelyek meghatározzák az interneten vagy a helyi hálózatokon küldött adatok felépítését.

Az IP-címek segítségével válnak azonosíthatóvá az internethez vagy egy helyi hálózathoz kapcsolódó eszközök.

Arra is használhatjuk az IP-címeket, hogy információkat küldjünk egyik eszközről a másikra egy hálózaton keresztül, mivel lokalizálhatóvá teszik a készülékek földrajzi elhelyezkedését és összekötik őket kommunikáció céljából.

Egy másik nagyon fontos felhasználási módja az IP-címnek abból ered, hogy különbséget kell tenni a több milliárd készülék között, amelyek csatlakoznak az internethez, vagy bármilyen másik hálózathoz.

Az IP-cím tehát egyedi azonosítót jelent, amellyel elkülöníthetjük a hálózatokhoz kapcsolódó egyes számítógépeket, routereket, modemeket és weboldalakat.

2. Hogyan működnek az IP-címek?

Az Internet Protocol úgy működik, mint bármelyik másik nyelv a világon: előre rögzített szabályok alapján végzik az információ átadását.

Minden hálózathoz kapcsolódó eszköz ennek a protokollnak a használatával tud adatokat küldeni, fogadni, keresni és cserélni.

Nem számít, hogy az egyes számítógépek vagy szerverek egymástól több ezer kilométerre vannak, mert a közös nyelv (Internet Protocol) alkalmazása elérhetővé teszi a kommunikációt közöttük.

A folyamat valahogy így épül fel:

1) Az általad használt eszköz (pl. mobiltelefon, számítógép, notebook) csatlakozik egy hálózathoz, amely hozzá van kapcsolva az internethez. Végső soron így az eszközön is elérhetővé válik az internetkapcsolat.

2) Az otthonodban ez a hálózat nem lesz más, mint az internetszolgáltatód, amelyre előfizettél. A munkahelyeden pedig a vállalati belső hálózat.

3) IP-címet rendel hozzá az eszközödhöz az internetszolgáltatód, mivel ők adnak hozzáférést számodra az hálózathoz.

4) Az online aktivitásod, vagyis minden amit az interneten végzel, nyomon követhetővé válik az egyedi IP-címed segítségével.

5) Egy másik gyakori kérdésre a válasz: igen, a hozzád rendelt IP-cím változhat. Például: újraindítod a routert vagy megkéred a hálózati szolgáltatód, hogy változtassák meg neked.

6) Amikor utazol, nem vagy otthon, akkor egy másik hálózathoz kapcsolódsz. Mondjuk bekapcsolod a Wi-Fit egy hotelben vagy egy kávézóban. Ebben az esetben ismét változik az eszközöd IP-címe, de csak rövid ideig, amíg rá vagy kapcsolódva a Wi-Fi hálózatra.

3. Az IP-címek felépítése

Minden IP-cím egymást követő számok sorozata, amiket pontok választanak el egymástól. Összesen négy számról beszélhetünk, amelyek 0-tól 255-ig terjedhetnek.

A legkisebb képzeletbeli IP-cím a 0.0.0.0, míg a legnagyobb a 255.255.255.255. De általában egy IP-cím ehhez hasonlóan épül fel: 192.134.2.87.

Így néznek ki tehát az IPv4 szabvány szerint az Internet Protocol-címek. Az informatikában 32 bites egész számoknak nevezik őket.

Az újabb IPv6-os szabvány már kibővítette a lehetőségek tárházát, és 128 bites IP-címeket hozott létre, amelyek valahogy így néznek ki: 2001:610:240:11:0:0:C100:1319.

Látható, hogy ezek az IP-k már 8 darab egységből állnak, melyeket kettőspont választ el, hexadecimális számcsoportoknak nevezik őket.

Így megsokszorozódott az elérhető IP-címek száma, több trillió hozható létre ezen a módon.

Talán sokan azt gondolják, hogy teljesen véletlen módon kerülnek összeállításra ezek a számsorok, pedig nem. Minden IP-cím létrehozását az Internet Assigned Numbers Authority (IANA) végzi, amely magyarul Internetes Számkiosztó Hatóságot jelöl.

Ez a szervezet többek között a domain nevek regisztrálását is irányító Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) egyik alegysége.

4. Milyen típusai vannak az IP-címeknek?

Több kategóriáról beszélhetünk, és azokon belül eltérő típusú Internet Protocol-címekről. Ezeket nézzük most át röviden.

4.1. Privát és publikus IP-címek

Bármely személy vagy vállalkozás netkapcsolattal rendelkező eszköze két eltérő IP-címmel működik:

• egy privát IP-vel, amelyet az adott hálózaton belül használnak;
• egy publikus IP-vel, amelyet a hálózaton kívül alkalmaznak.

Minden eszköz, ami a Te hálózatodhoz kapcsolódik, egyéni IP-címmel bír (ez a privát IP). A számítógépek, okostelefonok, táblagépek, de még a Bluetooth-kapcsolattal rendelkező hangszórók, nyomtatók és okos TV-k és rendelkeznek privát IP-címmel.

Erre azért van szükség, mert csak így tud a router beazonosítani minden eszközt külön-külön, ezáltal megkülönbözteti őket a hálózaton belül.

A nyilvános IP-cím (vagyis a publikus IP), az elsőszámú azonosítója az egész hálózatodnak, amely a routerhez van rendelve az internetszolgáltató által.

Az összes olyan eszköz, amely nem kapcsolódik a személyes hálózatunkhoz, a publikus IP-cím segítségével tudja azonosítani a hálózatunkat.

A nyilvános címek között két típust különböztetünk meg: dinamikus és statikus.

4.2. Dinamikus és statikus IP-címek

A dinamikus IP-címek rendszeresen és automatikusan változnak. Az internetszolgáltatók egy halom IP-vel rendelkeznek, amelyet hozzárendelnek az ügyfeleikhez.

Azonban ezeket a címeket időközönként lecserélik, és a régebbi IP-ket egy másik ügyfélhez kapcsolják. Ezzel tudják mindig naprakészen tartani a hálózatokhoz rendelt IP-címek adatbázisát, és így megnehezítik a hackertámadások kivitelezését is.

Ezzel szemben a statikus IP-címek mindig változatlanok maradnak. Egy hálózathoz mindig ugyanaz a cím fog tartozni.

Ez leginkább olyan vállalkozások számára szükséges, amelyek saját szervert akarnak üzemeltetni. Így a weboldal és a hozzá tartozó e-mail fiókok IP-je változatlan marad, hogy az internethez kapcsolódó eszközök bármikor meg tudják őket találni.

Most jutunk el a webhelyek IP-címének két típusához: megosztott és dedikált.

4.3. Megosztott és dedikált IP-címek

A legtöbb weboldal-tulajdonos nem rendelkezik saját szerverrel, hanem valamelyik tárhely szolgáltatótól bérel egyet. Két eltérő IP-ről beszélhetünk az esetükben.

A megosztott IP-cím az első típus, amelynek használati köre a nevéből is kikövetkeztethető: mivel egyazon hosting szerverhez több weboldal is kapcsolódik, ezért az egyes oldalak beazonosítására szolgál a tárhely szolgáltató számára.

Dedikált IP-cím akkor lép érvénybe, amikor a tárhely szolgáltatónál lehetőségünk nyílik annak megvásárlására. Ezáltal könnyebbé válik az SSL tanúsítványok használata, és saját FTP szervert is alkalmazhatsz fájlok átvitelére.

Hozzá tudsz így férni az oldaladhoz szimplán az IP-címen keresztül, nincs szükség a domain névre sem.

5. Az IP-cím lekérdezése

Számos oldal létezik, amelyeken megtekintheted a hálózatod IP-címét. Az egyik ilyen például az ipcim.com szolgáltatása.

Kimutatja az IP-címed, a hozzá tartozó számítógépnevet, sebességtesztet is végezhetsz, valamint pontosan megmutatja a térképen, hogy az IP alapján hol tartózkodsz.

Hasonlóan működő IP-cím kereső érhető el az ipcim.info honlapján. Végezhetünk itt is helymeghatározást, akár weboldal IP-címe alapján is.

Általában ezek csak hozzávetőleges adatok, mivel az internetszolgáltató helyét jelölik a térképen, és nem a mi készülékünk tényleges pozícióját.

Ha nem szeretnénk online lekérdezést végezni, akkor az IP megtekinthető a Windows operációs rendszeren belül is.

Keressük meg a hálózati beállításokat, vagy kattintsunk arra a Wi-Fi hálózatra, amelyhez jelenleg kapcsolódik a gépünk. A Tulajdonságok megnyitásával láthatjuk majd az IP-címet.

6. Miért fontos az IP-cím védelme?

A hackerek több módszerrel is megszerezhetik az IP-címünket, például az általunk használt közösségi média alkalmazások megfigyelésével, vagy kommentek, videójátékok, fórumok és egyéb helyek követésével, ahol elérhetővé válik az IP-címe a felhasználóknak.

Így ki tudják deríteni, hogy éppen hol tartózkodunk, vagy hol élünk. Megtámadhatják az internetszolgáltatónk szerverét, beférkőzhetnek az otthoni hálózatunkba, vagy ellophatják személyes adatainkat.

Az IP-címünk megszerzésével felhasználhatják azt ellenünk, például a nevünkben tölthetnek le illegális anyagokat, vagy végezhetnek olyan online tevékenységet, amely rossz színben tüntet fel minket.

Ha kiderítik, hogy éppen nem vagyunk otthon, akkor rablást is elkövethetnek. Egy DDoS-támadással pedig túlterhelést okoznak a hálózaton, ezzel károsítva a számítógéped.

7. Az IP-cím elrejtése

Megvédhetjük személyes adatainkat és online személyazonosságunkat, ha elrejtjük az IP-címünket. Erre az egyik módszer a proxy szerver használata.

A proxy szerver egyfajta köztes kapocsként működik az internet és a saját IP-címed között. Minden kimenő és beérkező forgalom vagy tevékenység ezen fut át, így nem kerül közvetlen kapcsolatba a hálózattal a védeni kívánt IP-cím.

Egy másik, sokkal jobb megoldás a VPN (Virtual Private Network), azaz virtuális magánhálózat használata. Ha VPN hálózaton keresztül internetezünk, akkor a hálózathoz kapcsolódó telefon vagy számítógép úgy jelenik meg, mintha a virtuális szerver országában lenne.

Például: jelenleg Magyarországon tartózkodunk, de a VPN-kiszolgálón keresztül az IP-címünk szerint lehet, hogy épp Görögországot vagy Romániát fogja mutatni tartózkodási helyként.

Hozzá tudunk így férni olyan oldalakhoz és szolgáltatásokhoz is, amelyek blokkolva vannak bizonyos országokból.

A VPN akkor is előnyös, ha nyilvános Wi-Fi hálózaton keresztül kapcsolódsz az internetre. Használatához le kell töltenünk valamelyik VPN alkalmazást a mobilunkra, vagy a számítógépünkre.

8. Összefoglaló

Az IP-cím számokból álló mutató, amellyel minden eszköz rendelkezik, ha valamilyen hálózathoz kapcsolódnak. Ez a hálózat lehet otthoni, belső szolgáltatás, vagy nyilvános Wi-Fi kapcsolat is.

IP-cím segítségével tudjuk beazonosítani, hogy éppen mely eszköz kapcsolódott a hálózatunkhoz, vagy a bolygó melyik részéről léptünk be a hálózatba.

Eltérő típusú IP-címeket különböztethetünk meg, például privát és publikus, dinamikus és statikus, megosztott és dedikált. Továbbá ezek felépülhetnek IPv4- vagy IPv6-szabvány alapján is.

Könnyen kiderítheted a saját IP-címed az interneten elérhető online szolgáltatásokon, vagy a Windowson keresztül is. Azonban személyes adataink védelme érdekében célszerű lehet az azonosítónk elrejtése VPN használatával.

Megtudtál valami újdonságot a bejegyzésünkből? Írd meg kommentben, ha igen! 🙂

Hibát találtál? Írj nekünk az alábbi e-mail címre: szerk@kiszervezettmarketing.hu

9. Gyakran ismételt kérdések és válaszok