Forráskód borítókép

Hogyan legyen
vevőszerző weboldalam?

Ingyenes
E-book Letöltése!

Heti 1 db marketing cikk ami hozzásegít a vállalkozásod fejlődéséhez!

Kérem a heti cikket!

Olvasási idő: 3 perc

Mi az a forráskód? Nyílt vagy zárt forráskódú CMS rendszert válassz?

A CMS rendszerek (tartalomkezelők) a weboldal készítés során használt szoftverek, amelyekkel új honlapot készíthetünk kódolási ismeretek nélkül is. Megkülönböztetünk azonban nyílt és zárt forráskóddal rendelkező alkalmazásokat, amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha kíváncsi vagy, hogy melyik forráskód az előnyösebb és miért, akkor olvass tovább! 🙂

1. A forráskód jelentése

A forráskód (angolul source code) egy szöveges dokumentum, amely valamelyik programozási vagy leíró nyelv (például: HTML, CSS vagy JavaScript) utasításait tartalmazza.

Az egyik legfontosabb jellemzője a forráskódnak, hogy a korábban bemutatott weboldalkészítési kódokkal ellentétben ez már nemcsak gépek, hanem emberek által is olvasható és értelmezhető.

Például egy Basic nyelven írt forráskód-sor, amely valamilyen szöveget jelenít meg, valahogy így néz ki:

print "Kiszervezett Marketing"

A forráskód létrehozására alkalmas bármely szövegszerkesztő program. A Notepad++ egyedi színekkel jelöli a különböző kódrészeket, így sokkal átláthatóbbá teszi a forráskódot is.

Ahhoz, hogy a forráskódot értelmezni tudja egy számítógép is, egy fordítóprogramra vagy egy parancsértelmezőre van szükség.

A fordítóprogramok gyakran bináris jelekké alakítják az utasításokat, hogy egy futtatható programot eredményezzenek.

Parancsértelmező vagy interpreter programok használatával pedig egy virtuális környezetet tudunk kialakítani, amelyben a forráskód utasításai végrehajthatóak.

Az eredményül kapott futtatható program/szoftver forrása lesz a definícióban említett szöveges dokumentum, tehát ezért nevezik forráskódnak.

Bármilyen szoftvert képesek vagyunk megalkotni, használni vagy lemásolni, ha ismerjük a forráskódját.

Ez az oka annak, hogy minden egyedi fejlesztésekkel foglalkozó cég féltve őrzi az általa készített programok forráskódjait.

2. Milyenek a nyílt forráskódú rendszerek?

A nyílt vagy szabad forráskódú szoftverek gond nélkül másolhatók és terjeszthetők, szabadon felhasználhatók. Nyílt forráskód jellemzi az Android rendszert is.

Leginkább az alacsony költségek, gyártófüggetlenség és korlátozás nélküli használat szól mellettük, mivel nyílt szabványokon alapulnak.

Szabad forráskódú szoftvereknél nem úgy tekintenek a forráskódra, mint egy minden áron megőrizendő felbecsülhetetlen értékre. Ehelyett inkább közkincsként kezelik az interneten.

A Free Software Foundation szerint a nyílt forráskódú szoftvereknek az alábbiak a legfontosabb jellemzői:

  • Szabad terjeszthetőség másolatok által, hogy ismerőseink is kipróbálhassák a programot;
  • Saját célok szerinti felhasználás;
  • A tanulmányozhatóság és módosíthatóság szabadsága;
  • Hozzáférés a szoftver forráskódjához;
  • A továbbfejleszthetőség szabadsága és az elért eredmények közzététele a közösség javára.

A forráskód akkor válik szabad szoftverré, ha felhasználása nincs semmilyen engedélyhez vagy licenchez kötve.

Fontos azonban, hogy a nyílt forráskóddal kiadott programokat nem terjeszthetjük zárt forráskódúként, mivel ez tilos.

3. Miben különböznek a zárt forráskódú szoftverek?

A zárt forráskódú programok hasonlóan működnek, mint a szerző joggal (copyright) rendelkező fényképek az interneten. Erről kicsit bővebben itt olvashatnak az érdeklődők. 🙂

A szoftvert kifejlesztő cég vagy programozó rendelkezik a zárt forráskódú program jogaival, nem teszi lehetővé a szabad másolást és újrafelhasználhatóságot.

Ha egy CMS rendszer zárt forráskóddal rendelkezik, akkor annak használata/futtatása megengedett a felhasználók számára (vagy ingyenesen, vagy licencdíj befizetése esetén), viszont a program forráskódjának módosítása, terjesztése és másolhatósága már tiltott.

A zárt forráskódú programok felhasználási feltételeit általában a végfelhasználói licencszerződésben találhatjuk, amit ugyanúgy el kell fogadni vásárlás során, mint az Általános Szerződési Feltételeket.

A szoftverekre is kiterjed a szabadalmak kizárólagos birtoklásának a joga, ami a zárt forráskód alapja, és csak annak megalkotóját illeti meg. A felhasználók a tulajtól kapnak engedélyt, hogy a szabadalmi védettséggel rendelkező részt használják.

A zárt forráskód kereskedelmi titoknak minősül! Ezt használják például a Microsoft Windows operációs rendszerek is.

4. A nyílt forráskód előnyei és hátrányai CMS rendszereknél

A leggyakrabban használt nyílt forráskóddal (open source) rendelkező tartalomkezelő rendszerek közé tartozik a WordPress, Drupal, Blogger, Magento, és a Joomla! is.

4.1. A nyílt forráskód előnyei

Azok a szoftverek, amelyek forráskódja nem zárt és titkos, általában ingyenesen letölthetők. Persze ez nem mindig igaz, mivel lehetnek előfizetéssel elérhető változataik is.

Bár ügyfélszolgálati támogatás vagy hivatalos kézikönyv nem jár hozzájuk, mégis a világon számos fejlesztői csoport foglalkozik hobbiból vagy üzleti célból a nyílt forráskód fejlesztésével, útmutatók és segédletek készítésével.

Ennek eredményeként viszonylag gyorsan javítják a felmerülő hibákat, valamint mindenre található megoldás az interneten.

A szabad kódnak hála csökken a függőségünk a szoftverfejlesztőktől, mivel akárki módosíthatja az oldalad, ha rendelkezik programozói tapasztalattal.

Nem vagyunk tehát egy céghez kötve, szabadon kereshetünk új webfejlesztőket, ha szerkeszteni akarjuk a honlapunkat.

Új modulokat, bővítményeket, sablonokat, widgeteket adhatsz hozzá WordPress weboldaladhoz is néhány kattintással. Ezek legtöbbször ingyenesen elérhetők, tehát a nyílt forráskód egyben költséghatékony is.

4.2. A nyílt forráskód hátrányai

Mivel a nyílt forráskód szabad felhasználhatóságot és ingyenes hozzáférhetőséget is jelent általában, ezért a fejlesztők a legtöbbször nem foglalkoznak a program hivatalos frissítéseivel.

Ha valamilyen biztonsági rés keletkezik, nem törekednek a mielőbbi kijavítására, hiszen nekik abból semmilyen hasznuk nem származik.

Ezzel ellentétben a zárt forráskódú rendszerek dedikált támogatással rendelkeznek, ezért sokkal biztonságosabbak.

A nyílt forráskód gyengeségeit kihasználhatják a hackerek, akik arra törekednek, hogy belenyúljanak az oldal működésébe a weboldal forráskódjában rejlő problémák és hibák felhasználásával.

Emiatt előfordulhatnak szerverleállások és -lassulások, amelyeket a fejlesztők igyekeznek folyamatosan kiadott frissítésekkel megakadályozni, pl. a WordPress esetében is.

Mégis, mindig felmerülnek újabb és újabb biztonsági kockázatok, amelyek veszélyt jelenthetnek honlapodra. Az sem segít, hogy a forráskód egyszerre több ember keze által van összerakva, így kevésbé optimalizált és esetenként lassabb weboldalt is eredményez.

Nyílt forráskódú CMS használata esetén célszerű egy webfejlesztő szakembert megbízni az oldal folyamatos frissítésével és karbantartásával.

5. A zárt forráskód előnyei és hátrányai CMS rendszereknél

Zárt forráskódú (closed source), egyedileg fejlesztett tartalomkezelő rendszere bármelyik honlapkészítő cégnek lehet.

Ezek nem általánosan használt, szabványosított CMS-ek, amelyeket a világon több ezer vagy millió weboldal használ alapul. Ehelyett csak az adott webfejlesztő által készített honlapokra jellemző alkalmazásuk.

5.1. A zárt forráskód előnyei

Ha zárt forráskódú CMS rendszerekről beszélünk, akkor az illetéktelenek nem tudnak belepiszkálni weboldalunk forráskódjába, ezáltal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.

Az oldal zárt keretek között tud működni, mivel a parancsokat adó programutasítások nem elérhetők senki számára (a fejlesztőket kivéve).

Így nem kell félned attól, hogy valaki feltöri az oldalad, viszont nagyobb módosítások esetén mindig a weboldaladat fejlesztő céghez vagy szakemberhez kell fordulnod.

A zárt rendszerek biztonsági réseit csak a forráskódot fejlesztő szakemberek ismerik, és ezek megoldásain folyamatosan dolgoznak.

Emellett a zárt forráskódú CMS-ek olyan megoldásokra is képesek, amelyekre a szabad rendszerek nem. Ennek oka, hogy a fejlesztők ismerik minden elemét a kódnak, és könnyebben személyre tudják szabni a weboldalad az igényeidnek megfelelően.

5.2. A zárt forráskód hátrányai

A legnagyobb hátrány az, hogy korlátozottan tehető egyedivé a zárt forráskódú CMS rendszerre épülő honlap.

Ennek oka, hogy az oldalt működtető kód csak annak a fejlesztőnek a birtokában van, aki azt készítette. Tehát, ha Te vagy egy másik webfejlesztő módosításokat akar az oldaladon végrehajtani, akkor mindig a kód tulajdonosának a segítsége szükséges ehhez.

Azt is fontos megemlíteni, hogy bár a zárt forráskód nagyban lecsökkenti a biztonsági kockázatokat, mégsem lehet 100%-os bizonyossággal kizárni egy hackertámadás lehetőségét.

A zárt forráskódú CMS rendszerek egyedi fejlesztések, ezért drágábbak is a sokszor ingyenes nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszereknél.

Az elmúlt években azonban elkezdtek csökkenni az észlelhető különbségek, mert a honlapkészítő informatikusok ugyanolyan magas árakat szabnak az ingyenesen elérhető nyílt forráskódú CMS rendszerekkel készített webhelyekre, mint az egyedileg előállított zárt forráskódú szoftverek esetében.

Ha tudni szeretnéd, mennyibe kerül egy weboldal 2022-ben, akkor kattints ide!

6. Összefoglaló

A forráskód minden szoftver legalapvetőbb építőköve, amelyen a tartalmak megjelenítésére szolgáló HTML, CSS, JavaScript és egyéb kódok alapszanak.

Honlapkészítés esetén megkülönböztetünk zárt és nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszereket, amelyek egyaránt rendelkeznek előnyökkel és hátrányokkal is.

Ha számodra a lehető legnagyobb biztonság a fontos, és ezért nem sajnálsz több pénzt kiadni, akkor a zárt forráskódú CMS rendszerek ideális választásnak bizonyulnak majd. A hackertámadásokat teljes mértékben kizárni azonban itt sem lehetséges!

Ha viszont egy eléggé megbízható, költséghatékony módszert keresel, amely számos ingyenesen elérhető sablonnal és bővítménnyel tehető egyedivé, akkor a nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszereket ajánljuk.

Ez mindenki egyéni preferenciáján múlik. Szerinted melyik a jobb választás? 🙂

Hibát találtál? Írj nekünk az alábbi e-mail címre: szerk@kiszervezettmarketing.hu

A weboldal készítő csapat egy tagját ábárzol

Dávid Ádám

Szia, Dávid Ádám vagyok a Kiszervezett Marketing Ügynökség alapítója. Több mint 120+ weboldalt építettünk már sikeresen az ügyfeleink számára. Az így szerzett tapasztalataimat blog formájában szeretném megosztani veled. Sok sikert számodra a megvalósításban!

Hogyan legyen
vevőszerző weboldalam?

Ingyenes
E-book Letöltése!

Heti 1 db marketing cikk ami hozzásegít a vállalkozásod fejlődéséhez!

Kérem a heti cikket!

Send this to a friend